Egyre nehezebb, napról napra. Miért most jöttem rá, hogy mit és mennyit jelent? A sors/Isten egyfajta büntetése, hogy legközelebb jobban figyeljek a körülöttem lévő értékekre? Lehet. Fájdalmas, igazságtalan...

Ilyen az élet. De rohadtul nehéz. Egyáltalán miért kell továbbmenni. Ha megyek, akkoris merre? Nem látom az irányt, nem látom a kiutat. Amit éreztem heteken keresztül, kezd megdőlni. Kezdek magamba roskadni. Ha látja rajtam, még messzebbre menekül, ami még jobban fáj.

Igen, teljesen logikus gondolat, hogy elment, el kell engedni. De itt és most ezt megélni?! Nem merem elengedni, mert annyira jók voltunk együtt, és annyira jók is lennénk/lettünk volna újra. Lehet, már sosem tudjuk meg.

Süti, életreszóló hibát követtünk el!