Egy héttel ezelőtt megkértem a kezed.

Nagyon komolyan gondoltam.

Bár igent nem mondtál, nemet sem. Azóta sem értem...

Mára egyértelművé vált, hogy összejöttél valakivel. Lehet csűrni, csavarni a szavakat, hogy ez még nem az, eddigis tudtam, hogy bármikor bármi lehet. Igen, ez így van. Akit megcsókolsz, azzal jársz. Ez a járás. Nem azt mondtam, hogy rögtön hozzámész feleségül, vagy máris szerelmes vagy. Pontosan ez a járás.

Ha meg tudtad tenni, az azt jelenti, hogy tovább tudtál lépni. Ezt is kiforgattad, és ki is fogod forgatni. Nem vagy rossz ember attól, vagy gonosz, vagy hazug, ha mással jársz, vagy tudomisén minek nevezed. Ez az élet rendje. Nem is haragszom Rád emiatt. Se okom, se jogom.

De attól még fájhat, attól még okozhat rossz érzést bennem. Ennyi történt. Az élet megy tovább.

Ez egyértelmű jel, ha valakit meg tudtál csókolni, akkor Te már semmiképp nem vagy benne a mi kapcsolatunkban. Lehet, hogy csak tudat alatt, de mégiscsak közrejátszott a szakításunkban. Szerintem nem kicsi erőt adott, hogy jött valaki, aki el tudott szédíteni Téged. Ez is normális. Ettől sem vagy rossz ember. Bár ezt úgysem fogod elhinni nekem sosem.

Megtettünk egy újabb lépést. 4 lépés távolságba kerültünk. Nem tudom, mit hoz a jövő. Bennem nincs harag. Még most is úgy látom, hogy ez a mostani dolog önmagában nem lenne akadálya, hogy mi egyszer mégiscsak újra. De azért jelentősen lecsökkent már bennem is az esélye, hogy tényleg így legyen. Már én sem nagyon tartom valószínűnek, hogy ez bekövetkezhet, főleg nem a közeljövőben.

De igazad van, ha a sors így akarta... Azt hiszem, eljött az ideje, hogy én is hagyjam magam sodródni. Aztán majd meglátjuk mi lesz...

Egy biztos: engem sem fog soha többé érdekelni, hogy egy lánynak van-e barátja vagy nincs. Jár-e valakivel vagy nem. Eddig volt bennem egy fék ilyenkor. De ez is eltűnt a mostani dolgok hatására. Nem bosszúból, nem azért, hogy akkor most én is jól kitolok valakivel, és az majd nekem jó érzés lesz. Nem. Egyszerűen felismerésből. Ha miattam szétmennek, akkor szétmentek volna amúgy is. Lehet, persze nem biztos. Lehet, hogy csak épp rosszabb időszakban voltak, és egyébként nagyon jól alakultak volna a dolgok, amik persze ezután már soha nem fog kiderülni.

Hmmm, pont mint nálunk. Na igen, ott a "lehet"...