Napi 12-15 óra munka, hogy ne agyaljak.

Nem bírok enni, 8 kilót fogytam két hét alatt. Jó mondjuk volt honnan...

Olyan, mintha lebegnék a nagy semmiben, ami valahogyan sodor magával, de fogalmam sincs, merre. Csak megyek. Fáradt vagyok. Rosszul alszom, alig tudok elaludni, ha meg sikerül is, 5-kor ébreszt az óra, indul a munka.

Nem panaszkodom, nem is lenne igazságos: sokan gürcölnek ennyit vagy még többet, ráadásul jó állásom van, jó fizetésem is van... Csakhát egyedül vagyok. Újra egyedül, magamra maradtam. Hiába szeretnék Vele lenni, ez már nem lehet. Jó lenne mással lenni? Nem tudom, bennem van a félsz. Vágyom rá talán, lehetséges, menne is, de nem tudom, hogy tényleg akarnám, vagy csak menekülnék.

hétköznaPICSAlódások...